Hete

Ez azért nem volt egy unalmas nap... megmarad még sokáig a fíling. Az, hogy nem mozdultál, annál rosszabbat még soha nem...

Csendvan. Elköltöztek a lepkék, elveszett a kulcs, kizártam az egészet az életemből, és sokkal jobb így. Megvan az első ember akivel nem beszélek még akkor se ha odajön hozzám. Nem lehet mindenkivel kedves és toleráns az ember, ha paraszt és buta vagy, akkor nem fogsz hiányozni:)

Ahogy most így elgondolkozom, a kis pillangóid darálhatnak még a fejedben, mondjuk nemtudom mit, elég légüres odabenn a tér, csodálkozom is, hogy a kis lények bírják a sötétséget, és legyűrik a légszomjat... Nem tudunk meggyőzni hogy hülye vagy, de azért igyekszünk a tudomásodra juttatni, nem űzünk versenyt a szivatásodból, mégis kötelességünknek érezzük azt, hogy bosszút álljunk azért, amit te tettél velünk. Azért írtam ezt a nagyonhosszú mondatot, mert az agyad ezt már nem fogja fel^^

Megvagy. Kellesz és most vagy célegyenesben vagyok, vagy a pályán kívül... bizonytalan vagyok de majd végülis kiderül... de inkább a célegyenes, mint a magány meg az ilyenek... de neked legalább tényleg magam adom, és semmiben nem kell hazudjak és olyan régóta keresek ilyen embereket mint te... hálistennek találtam már párat, de az ilyenből sose elég.

Telhetetlen vagyok, az is voltam mindig is, de idegesít az, hogy nem törődnek velem az emberek, nem babusgatásra gondolok, hanem arra, hogy én igenis érzem hogy jó barát tudok lenni, meg tudok higgadtan oldani problémákat és megéri engem megismerni. (meghát anyámis büszkerááám:) Hiába érzem én, ha a többi nem, értitek... Ha csak egyvalaki érez valamit akkor az nem is biztos hogy úgy van... Ki tudja?.

napuszi:]